Drága, kicsi Mária-lánykáim!
Nagyon sajnálom, hogy az öregedésem örömére rendezett tábori zsúron nem tudtam jelen lenni. Tibiék átadták a diabetikus torta maradványait, felét mindjárt be is faltam vigasztalásnak. Olyan állapotban voltam délután, hogy elrohantam egy régi ismerős orvoshoz, aki fél órán át fektetett és közben 10-15 tű állt ki belőlem, de ne sajnáljatok, mert alapból sokkal nagyobb fájdalmak vernek le a lábamról, alvás meg úgy másfél hete szinte semmi. Remélem, nem sok van hátra (a betegségből). Hatalmas puszi a csapatnak és még egyszer köszönöm: A.a.
